A természetes alapanyagú mesterséges szálasanyagok egyik legjelentősebb fajtája. Gyártásakor facellulózból nátronlúggal történő kezeléssel cellulóz-alkálit készítenek, ezt foszlatják, érlelik, majd szén-diszulfid hozzáadásával cellulóz-xantogenáttá alakítják. Ezt híg lúgban feloldva "viszkózoldat" keletkezik, amely érlelés (a megfelelő polimerizációs fok beállítása) után már alkalmas a szálhúzásra. Az oldatot a szálképző lap apró nyílásain átpréselve kénsav tartalmú fürdőbe nyomják, ahol visszaalakul cellulózzá (ezért a "regenerált cellulóz-szálak" csoportjába tartozik) és megszilárdul. Az így kapott szálköteget nyújtják, eltávolítják belőle a kénmaradványokat, öblítik, fehérítik, szárítják, esetleg felvágják. Gyártását a 19. század végén találták fel, azóta igen nagy jelentőségre tett szert. Ma már egyre jobban igyekeznek helyettesíteni, mert a gyártási folyamat drága és környezetszennyező. A viszkózszál szárazon elég erős, de nedvesen szakítószilárdsága a felére csökken, nyúlása viszont növekszik. Nagyon gyűrődékeny. A viszkóz vágottszálat főleg pamuthoz, gyapjúhoz, poliészterhez keverve használják, a viszkóz filamentfonalakat selyem típusú szövetek és kötött kelmék (főleg blúz-, ruha- és fehérneműanyagok) készítésére használják. Jelentős még a viszkóz kordfonalakból készült gumiabroncs-betétszövet.
Projekty byly realizovány za finanční podpory Evropské unie. Za obsah publikací (sdělení) odpovídá výlučně
autor. Publikace (sdělení) nereprezentují názory Evropské komise a Evropská komise neodpovídá za použití
informací, jež jsou jejich obsahem.