A [[101019|színnyomás]] egyik eljárása. A mintát papírra nyomtatják, olyan festékkel, amely hő hatására elpárolog (szublimál). Ezt a papírt fektetik mintás oldalával a kelmére és nagy nyomással rászorítva 200 ?C körüli hőmérsékletre felmelegítik; ekkor a festékanyag átvándorol a textíliára és ott megköt. Folyamatos eljárás (kelmevégek nyomása) esetén ezt e célra szolgáló fűtött hengerrel működő kalanderen végzik, konfekcionált darabáruk (pl. trikók, pólóingek), kiszabott vagy formára kötött alkatrészek nyomása esetén kisebb méretű, fűtött prés használható erre a célra. A nyomópapírra három- vagy négyszínű mélynyomási eljárással viszik fel a szublimációra képes diszperziós színezéket. Az eljárás előnye a textilipar szempontjából a nagyon egyszerű kivitelezhetőség és a gyors mintaváltás lehetősége, hátránya viszont az, hogy korlátozott azoknak a textilnyersanyagoknak a köre, amelyre ezek a színezékek rászublimálva képesek megkötődni. A legjobb eredményt poliészter kelméken lehet elérni. Hátrány lehet az is, hogy a minta lényegében csak a kelme felületén jelenik meg, a színezék nem hatol be a mélyebb rétegekbe, így a kelmét széthúzva gyakran átvilágít a fehér alap.